Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy kicsi ország. Hol ez a nagyhatalom, hol az a nagyhatalom tekintette tartományának. Aztán egyszer csak a maguk urai lehettek. Választhattak, vállalkozhattak, kereskedhettek, beszélhettek, írhattak, szerethettek. Szóval szabadok voltak.
De a sok elnyomástól sok ember még mindig szegény volt, tanulatlan, dologtalan. Ezt a kicsi országot a földrész legboldogtalanabb emberei lakják. Annyi traumán mentek át, hogy sok-sok generáció hordozta és hordozza a fájdalmakat.
Aztán, a nagy szabadságnak megint vége lett. Jött egy hatalombeteg, hatalommániás, erkölcs nélküli kis ember, aki úgy érezte, hogy az ő gondolatai, érzelmei, sérelmei egyeznek a nép fájdalmaival. Sok volt benne a gyűlölet, ezért aztán mindig talált egy ellenséget, akit szapult, ostorozott, rágalmazott, koholt vádakkal illetett. Bizony, ez sok ember szívéből szólt.
De azért nem mindenkiéből. Egyre többen lettek, akiknek nem tetszett, hogy a kis ember minden eszközzel ragaszkodik a hatalomhoz, hogy egyre több bűnbakot talál kívül és belül. Hogy egyre többen élnek még rosszabbul, hogy félniük kell.
Féltek és hallgattak. Sokaknak ismerős is a helyzet, fel tudják idézni a 30-40 éves vagy még régebbi emlékeiket. Jobb csöndben maradni, mondják. Jobb, ha alkalmazkodunk, aztán lesz, ami lesz. Úgy még sose volt, hogy valahogy nem volt, nyugtatgatják magukat.
Igen ám, de a hatalombeteg szagot fogott, talán nem is szeretik őt annyian, mint mondják? Miután fiatalkora óta egyre erősödött benne a paranoia, biztosan tudta, hogy a sejtéseire kell hagyatkoznia. Így aztán még több ellenséget talált, még többet hazudott, még több pénzt spájzolt a közvagyonból, nehogy már úgy járjon, mint a pályája elején, amikor a demokratikus választásokon majdnem kiszorult a hatalom közeléből. Nem, az nem történhet meg még egyszer! Arról nem is beszélve, amikor később legyőzték. Nem, ez nem fordulhat elő többet!
A hatalombeteg biztosan tudja, hogy csak ő vezetheti az országot. Csak ő lehet az első ember. Isten küldte. Ez már tuti! Meg kell értetni az emberekkel, őt a legfelsőbb hatalom pottyantotta ide és kész. Miután ő jó keresztény, tudomásul veszi és teljesíti Isten akaratát. Akármilyen áron! Ha kell, még többet hazudik, még több adót szed be, még jobban megfélemlíti a buta, ostoba, értetlen „népét”.
Persze, először szép szóval kell elmagyarázni, hogy őt Isten küldte Magyarországra. Neki itt a helye, itt a dolga, örökre. Az élen. A sor legelején.
De ha nem hisznek neki, bizony úgy kell eljárni, mint nagy elődei és példaképei tették. Erővel, hatalommal, oszt jó napot!
Utolsó kommentek