Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke szerint az IMF azért sértődött meg, mert a magyar kormány tükröt tartott az arcukba.
Nem, ’kedves barátom’. Az IMF nem a Fidesz. AZ IMF egy komoly szervezet: nem moralizál, nem érzelmek alapján hoz döntéseket. Az IMF nem a Fidesz, így nem beszél kétfelé, nem hazudik az egyszerű emberek képébe kitalált feltételekről, és nem indít lejárató kampányt, mialatt szembe mézes-mázosan kuncsorog.
Sajnos, nem megsértődtek. Ennél rosszabb történt. Egyszerűen komolytalannak, megbízhatatlannak, hazugnak tartják az országot.
Kósáéknak valóban van mire büszkének és pökhendinek lenniük; sikerült 2 év alatt teljesen lejáratniuk az országot. Magyarországot. A magyarokat. Minket.
De nem csak a hazugság a baj. „Biztos kiborult Olli Rehn kávézacca és meglátta benne a jövőt”,
és "elgurult a gyógyszer Brüsszelben” -szintén a kormányon lévő párt alelnökének szavai ezek. Míg eu-s partnereink, és az IMF emberei ismerik a tárgyalási kultúrát és az illemet, a magyar politikai 'kultúra' és a külpolitika menthetetlenül átváltott a barbár, elfogadhatatlanul bunkó stílusra. 

Úgy tűnik, a Fidesz-virtus lényege, hogy valakit mindig meg kell sérteni, le kell alázni. Sorra kerültek már a nők, a melegek, a romák, a hajléktalanok, a rokkantak, de nem maradtak ki a szlovákok, az örmények, az EU, és jelen példa szerint az imf-esek sem. Lehet, hogy ez a stílus követelmény a „fiúknál”? Deutsch Tamás útszéli twittelései mellett  Matolcsy és Orbán nyilatkozatai is alulmúlják a minimum elvárható szintet, és mára - az amúgy leginkább normálisnak tartott- Kósa is beállt a sorba.
Azon túl, hogy ez a nagyképű „kihaénnem” stílus roppant visszataszító, még értelmetlen, és ártó is.
Lejáratjuk magunkat, és ellenségeket szerzünk úton–útfélen, ahogy berúgunk minden kaput. Aztán meg nagy szomorúan kesergünk, hogy nekünk Kelet felé lehet csak mennünk.
Pedig nem történt más, minthogy a Fidesz teljes politikája, a gazdaságtól a külügyön át az oktatásig, totális csődöt mondott. A jogállamiság recseg-ropog, demokráciából bukunk, és aki teheti, sportolótól kezdve az egyszerű állampolgárig (még fideszes önkormányzati képviselő is!) - menekül innen. Erről csak a Fidesz! tehet, de ezt jól láthatóan megpróbálják másokra kenni. 
És tehetik, egészen ügyesen, mivel a helyi médiumok (újságok, tévék), de a közmédia is az ő kezükben van, és hű alattvalók.
A kereskedelmi adók öncenzúrázzák magukat - a híradóik inkább bulvárosodnak, minthogy konfrontálódjanak a hatalommal. Az óriásplakát biznisz szintén Fidesz kézben van, és azt tisztán látni, a diktatúrákra jellemző agitációra és propagandára nem sajnálják a pénz(ünke)t. Az IMF lejárató kampányra is jutott bőven, ahogy a Békemenetre, az alaptörvény iskolásoknak szánt példányaira, Kerényire is… csak menjen a szekér, haladjon a Fidesz hazugság gépezete.
Egy valamiben azonban igaza van Kósának. Valóban fontos a tükör! Csakhogy a hatalom egy különös, elvarázsolt kastélyos tükörben mutatja be az országot az embereknek: a valóság helyett egy torz mese kel életre, a nem létező sikertörténetek, a tündérek, turulok és a spirituális összeköttetések világa. Pedig végre olyan tükör kellene, ami az igazságot és a valódit mutatja!
2014-ben megtehetjük ezt a „tükörcserét”. De ehhez azoknak, akik politikai változást szeretnének, tenniük kell, addig dolguk van! Ahol lehet, fel kell szólalni, és el kell mondani az igazságot! Aktivitásra kell buzdítani. Regisztrálni, szavazni. Ha kell, tüntetni. Bátran elmondani a véleményünket, minden lehetséges helyen, és kiállni minden lealázott társadalmi csoport mellett.
Szükség van mindenkire –és mindezeket ma még megtehetjük. Holnap? Már késő lesz.
(a rajz Pápai Gábor karikatúrája)